Tanulj a jövő technológiáinak segítségével!

Házirend

Mesterlevél képzés

1. BEVEZETÉS

1.1. A házirend célja, feladata

A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A házirend meghatározza az ágazati képzőközpont belső működésének alapvető működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói és a képzésben részt vevők jogai gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya

A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, oktatóra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), a tanulók törvényes képviselőire, illetve az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is.

Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a szakmai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

 

Hatályba lépés időpontja: 2023. szeptember 01.

 

Az Intézmény adatai

Az ágazati képzőközpont neve: Mesterlevél Ágazati Képzőközpont Szak- és Felnőttképzési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Az ágazati képzőközpont székhelye: 4026 Debrecen, Gyergyó utca 10.

Az ágazati képzőközpont telephelye: 4024 Debrecen, Kossuth utca 21. 1 emelet 4. ajtó

Az ágazati képzőközpont adószáma: 24913889-2-09

Az ágazati képzőközpont elektronikus elérhetősége: oktatas@mesterlevelinfo.hu ; +36 20 421 3777

Az ágazati képzőközpont hivatalos elektronikus elérhetősége: 24913889#cegkapu

Az ágazati képzőközpont részéről a kapcsolattartó személy és elérhetőségei: Erdélyi-Madai Réka, +36 20 245 7557, erdelyimadai.reka@mesterlevelinfo.hu

 

2. A MŰKÖDÉS RENDJE

2.1. Tanítási rend

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az ágazati képzőközpontban kell tartózkodniuk. Az ágazati képzőközpontban egy foglalkozás időtartama 60 perc. Ágazati képzőközpontban a kiskorúság miatt cselekvőképességében korlátozottak vonatkozásában foglalkozások 7 óra 30 perckor kezdődnek, és 14 óra 30 perckor fejeződnek be, míg nagykorú tanulók esetében 7 óra 30 perckor kezdődnek, és 15 óra 30 perckor fejeződnek be. Egyes szakmák esetében a szakmai foglalkozások az előbbiektől eltérő időpontokban kezdődnek a gyakorlati helyek nyitvatartási idejéhez igazodva.

Főétkezés céljából minden tanuló számára rendelkezésre álló 45 perces ebédidő 11 óra 30 perctől 12 óra 15 percig tart.

A foglalkozások között szünet tartható.

2.2. A foglalkozások rendje

A foglalkozás belső rendjét az oktató határozza meg. A foglalkozás alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban.

A foglalkozáson munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelennie a tanulóknak. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. A szakképzési munkaszerződéssel megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait.

2.3. Oktatási helyiségek használatának szabályai

Minden tanuló köteles a villamos energiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni.

Az iskola épületében tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják az oktatót órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak az oktató, illetve engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni.

A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak az oktató engedélyével hagyhatja el.

A foglalkozások közötti esetleges szünetek a felfrissülést szolgálják. Az oktatók és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat.

A tanulók a tantermek rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben, azt rendben hagyják el.

A oktatási helyiségeket a foglalkozás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az ágazati képzőközpont felszereléseit, eszközeit kivinni tilos.

 

2.4. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja

Az elektronikus naplóhoz (KRÉTA) hozzáférési jogot a szakképző intézmény minden szülőnek biztosít, a szülő által megadott e-mail címen.

 

3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

3.1. Az ágazati képzőközpont biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok

Az ÁKK nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve, ha azt a tanuló az érkezéskor az osztályfőnökének vagy az igazgató által kijelölt oktatónak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt a képzőközpont a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja.

Tilos behozni minden olyan eszközt, amely a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni az oktatónak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény, fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedést von maga után.

Közismereti, elméleti és gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, iPod, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás – tanulás jelentős, megzavarására alkalmas eszköz használata tilos, kivéve az oktató kivételes engedélyével. A mobiltelefonokat az oktató kérésére ki kell tenni a foglalkozás elején az oktatói asztalra, kicsengetés után ezt minden tanuló visszakapja.

Az ágazati képzőközpont területére tilos behozni:

  • bármilyen fegyvernek minősülő tárgyat,
  • szúró- és vágóeszközt,
  • gyufát,
  • szeszes italt,
  • gyúlékony vegyszert,
  • robbanószereket,
  • drogot és egyéb ártalmas szereket.

 

A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet.

 

A szakképzési munkaszerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok:

 

  1. évi LXXX. törvény 67. § [A szakképző intézmény kártérítési felelőssége]

(1) A szakképző intézmény a tanulónak okozott kárért – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk.-t kell alkalmazni azzal, hogy a szakképző intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(2) A szakképző intézmény a tanuló javára felelősségbiztosítást köt, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra. Ha a felelősségbiztosítás nem terjed ki a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra, a szakképző intézmény vagy a többnapos tanulmányi és a külföldi szakmai kirándulás szervezője külön felelősségbiztosítást köt, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

(3) A tanulmányi és a külföldi kirándulások esetén a szakképző intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.

 

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő duális képzőhely kártérítési felelőssége a 2019. évi LXXX. törvény 86.§ értelmében:

 

  1. § [A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely kártérítési felelőssége]

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely kártérítési felelősségére a 66. §-t és a 67. §-t kell alkalmazni azzal, hogy

  1. a) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére a duális képzőhelynek – a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által okozott, de a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítással kell rendelkeznie,
  2. b) a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos jogvitát megelőzően kötelezően igénybe kell venni a gazdasági kamara mellett szervezett békéltető testület közvetítését a felek között a jogvita feloldása érdekében és kártérítési per csak ennek eredménytelensége esetén indítható.

 

3.2. Óvó-védő intézkedések

Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. Ha a tanuló a munkavédelemre vonatkozó előírásokat megsérti és figyelmeztetés ellenére sem változtat magatartásán, a munkavégzés alól fel kell menteni. A foglalkozásból hátralévő további idő igazolatlan hiányzásnak minősül. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembe helyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az ügyeletes vezetőnek, vagy az iskola valamely dolgozójának.

Az oktatók a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt eszközöket. A gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – oktatói felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül a képzőközpont létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező.

3.3. Szakmai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények

A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az ÁKK a szakmai programjában előírtak alapján szervez minden tanulónak részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő vagy törvényes képviselő kérésére az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell.

 

Osztálykirándulások a szakképző intézmény éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit és a kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő oktató felügyelete alatt áll. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő oktató megengedi.

 

A szakképző intézmény által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő oktatónak.

3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás

Térítési díj, tandíj kötelezettség:12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 4.- 5. §

(1) A térítési díjat és a tandíjat az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg, és hozza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tudomására. A szakképző intézmény nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.

(2) A szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja

  1. a) a 2. és 3. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozásokat,
  2. b) a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlését és
  3. c) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.

(2a) A szakképző intézmény – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki közfoglalkoztatási jogviszonyban áll vagy foglalkoztatást elősegítő képzésben vesz részt – dönthet úgy, hogy térítési díj ellenében biztosítja a képzésben részt vevő személy számára a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés során a képzésben részt vevő személy által felhasznált szakmai anyagokat. A térítési díj összegét a szakképző intézmény a képzésben részt vevő személy számára visszafizeti, ha a képzésben részt vevő személy szakmát szerez, illetve annak megszerzése a képzésben részt vevő személy számára fel nem róható okból nem lehetséges.

(3) A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja

  1. a) a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,
  2. b) a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.
  3. § (1) A szakképző intézmény a szakirányú oktatással összefüggésben történő ellenszolgáltatás tilalmának megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamarát. A duális képzőhelyet a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara legfeljebb öt évre eltiltja a szakirányú oktatásban való részvételtől.

(2) A tilalmat megszegő duális képzőhely köteles a tanulótól, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjétől, illetve a képzésben részt vevő személytől elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatának véglegessé válásától számított tíz napon belül visszafizetni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének, illetve a képzésben részt vevő személynek.

(3) A tilalmat megszegő duális képzőhely nevét az eltiltó határozat véglegessé válásától számított tíz napon belül a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a honlapján nyilvánosságra hozza.

A térítési és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető, melyről az intézmény igazgatója dönt. Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor az iskola a honlapján is közzéteszi.

A térítési díjakat előre be kell fizetni az iskolatitkárnál vagy az iskola ezzel a feladattal megbízott alkalmazottjának. Félévre szóló díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni.

3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Az ágazati képzőközpont az intézményektől függetlenül működik, így a szociális ösztöndíj és támogatás vonatkozásában a képzőközpont nem állapít meg ösztöndíjat vagy támogatást, nem rendelkezik azok mértékéről és nem is osztja fel, illetve osztja szét a tanulók között.

3.6. A tankönyvellátás a képzőközpontön belüli szabályai

Az intézményben ingyenes könyvtár szolgáltatás nem működik. A tanulóknak nem áll rendelkezésükre a tankönyvek kölcsönzése vagy egyéb módon történő hozzáférése az képzőközpontban.

3.7. Tantárgyválasztás és annak módosítási eljárása

Az ágazati képzőközpont a tantárgyválasztás és annak módosítási eljárásaira tekintettel az intézmények módosítási szabályaival és eljárásaival közreműködve, azoknak megfelelően történik.

3.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A tanuló kötelessége, a 12/2020 (II.7) Korm. rendelet 161.§-164.§ szerint alakul:

 

  1. § (1) Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
  2. a) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
  3. b) a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
  4. c) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
  5. d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
    1. e) a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

(2) Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.

  1. § Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról.
  2. § (1) A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét és a tanköteles tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – ha a kollégium nem a szakképző intézménnyel közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.

(2) Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az öt foglalkozást, az igazgató – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(3) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a tizenöt foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a huszonöt foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

  1. § Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett a 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének.

 

A tanuló hiányzását, illetve késését foglalkozásokról igazolni kell.

Szakmai foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló mulasztásának igazolása érdekében csak és kizárólag keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolást bemutatása ellenében tehet eleget. Ez alól kivételt képez az egyesületnél versenysportolóként nyilvántartott tanuló egyesület általi kikérője, mely esetén igazolt, fizetett nap lesz elszámolva. A tanuló foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el.

 

Szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvételre vonatkozó speciális szabályok tanulói jogviszonyban:

 

A tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti.

 

A tanuló szakképző intézményi oktatási napokról, a szakképző intézményi rendezvények napjáról (amelyen valamennyi tanuló, képzésben résztvevő személy részvétele kötelező), a tanulmányi versenyekre történő iskolai felkészítés és a verseny alkalmáról történt távolmaradást, mulasztást a szakképző intézmény felé, a duális képzőhelyi napokról a duális képzőhely felé igazolja.

A szakképző intézményi napokra vonatkozó igazolás tekintetében az általános szabályok szerint kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy betegség esetén a mulasztás igazolására kizárólag a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással („táppénzes papír”) van mód. A táppénzes pappír eredeti példányát a duális képzőhelynél szükséges leadni, másolati példánya a szakképző intézményben bemutatandó. A házirendben szabályozott módon igazoltnak tekintett iskolai mulasztásokat a duális képzőhely saját belső szabályozó eszközében meghatározottak szerint igazolt, fizetett vagy igazolt, fizetetlen távollétként kezeli.

A keresőképtelenség tényét a tanuló azonnali hatállyal köteles a duális képzőhely felé jelezni.

A szakképző intézmény szakképző intézményi oktatási napokról történő igazolatlan és igazolt mulasztásokat (az igazolás okának megjelölésével) legkésőbb a tárgyhót követő 5. napig igazolja a duális képzőhely felé.

 

 

A tanuló mulasztása igazolt, ha

  • távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja/a mulasztást elsődlegesen az ellenőrző könyvben igazolja a háziorvos vagy szakorvos. Szakképzési munkaszerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges.
  • hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja;
  • előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra a képzőhely vezetőjétől.

 

A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától a képzőhely kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal.

 

A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező.

 

Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlatról:

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az egybefüggő gyakorlati képzési idő (foglalkozások) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet).

 

A tanuló az első foglakozás megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni.

Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, igazolnia kell. Amennyiben a tanuló elkésik a foglalkozásról, a foglalkozást tartó oktató a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések idejét össze kell adni és amennyiben ez az idő eléri a gyakorlati vagy egyéb foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Ennek elbírálása az osztályfőnök, valamint a képzőközpont jogköre.

 

A harmadik késés után a szülő értesítésre kerül. Indokolatlan eltávozás a foglalkozásról igazolatlan hiányzást jelent.

4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI

4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

  • Az ágazati képzőközpont a szakképzési munkabéren kívül nem eszközöl más jutalmat.
  •  

4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

 

A fegyelmező intézkedések formái:

  • szóbeli figyelmeztetés
  • írásbeli figyelmeztetés

 

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

  • durva verbális agresszió,
  • a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek, stb.) iskolába hozatala, fogyasztása és árusítása;
  • a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
  • az iskola oktatói és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

 

Fegyelmező intézkedést általában az oktató vagy az osztályfőnök kezdeményez, fegyelmi büntetést az oktatótestület, illetve az ágazati képzőközpont ügyvezetője hoz a fegyelmi eljárás során.

 

  1. évi LXXX törvény 65.§ [A tanuló fegyelmi felelőssége]

(1) Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a kiskorú tanuló törvényes képviselője gyakorolja.

  • (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás b) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása, c) áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe, d) kizárás a szakképző intézményből.
  • (3) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt a szakképző intézményben és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a szakképző intézmény és a kollégium eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést ott lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
  • (4) A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult. (5) Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.

5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

A 2019. évi LXXX. törvény 57.§-58.§-a és a 20/2020 (II.7.) Korm. rendelet 157.§- 167.§ részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit.

5.1. A tanulók jogai

  1. évi LXXX. törvény 57. § [A tanuló jogai]

(1) A tanulónak joga van arra, hogy képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,

  1. b) tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
  2. c) hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
  3. d) a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
  4. e) véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.

(2) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

 

A szakképző intézmény minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára képzési időben, a foglalkozások során a nyitvatartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz előzetes írásbeli engedély szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak az oktató felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat.

A gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tulajdonjoga a képzőközpont intézményé.

5.2. A tanulók véleménynyilvánítási jogának gyakorlása

A tanuló jogosult továbbá arra, hogy a véleményét szabadon kifejezze, valamint, hogy lelkiismereti meggyőződése, véleménye, nézete miatt hátrány ne érje. Amennyiben a tanuló jogát megsértik, jogosult arra, hogy az oktató(k)hoz, illetve az ágazati képzőközpont vezetőjéhez forduljon.

 

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, oktatóival vagy a képzőközpont vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk.

5.4. A tanulók kötelességei

  1. évi LXXX. törvény 58.§ [A tanuló kötelességei]

(1) A tanuló kötelessége, hogy

  1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,
  2. eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
  3. óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
  4. megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
  5. tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.

(2) A szakképző intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát a birtokába került minden olyan dolognak, amelyet a tanuló a szakképző intézményben vagy a szakképző intézmény által biztosított dolog felhasználásával állított elő a jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította. Ha az előállított dolog a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti szellemi alkotás, e bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szakképző intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

  • Az intézmény által elvárt tanulói viselkedési szabályok:
  1. A tanuló kötelessége, hogy az oktató felügyelete mellett részt vegyen a szakképző intézmény közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése.
  2. A tanuló kötelessége, hogy ünnepélyeken, rendezvényeken – az előre megbeszéltek szerinti – ünneplő ruhában jelenjen meg.
  3. Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.
  4. Életkorához és fejlettségéhez igazodva, az oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, Megtartsa a foglalkozások, az intézmény helyiségei és a hozzátartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait.
  5. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó oktatónak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.
  6. Megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, mert az okozott károkért anyagilag is felelős.
  7. Az egyesülési jogát az iskola munkarendjével összhangban a rendelkezésre álló szabadidő tartama alatt gyakorolja.
  8. Az intézmény vezetői, oktatói, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.
  9. Megtartsa az SZMSZ-ben, és a házirendben foglaltakat.

Debrecen, 2023. szeptember 1.

Partnereink